A szülő joga, hogy:
megválassza az intézményt, melyre gyermeke nevelését – gondozását bízza,
megismerhesse a gyermekcsoportok életé,
megismerje a nevelési – gondozási elveket,
tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a kisgyermeknevelőtől,
véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban,
megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat.
A szülő kötelessége, hogy:
a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön,
a fizetendő étkezési díjat időben rendezze,
az intézmény házirendjét betartsa.
A bölcsődei nevelés – gondozás célja
A családban nevelkedő kisgyermekek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést.
Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás
A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe. A „saját gondozónő ”- rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelés – gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, fejlődési naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője. Amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban van, idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A „saját gondozónő ” rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját” kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.
Napirend
A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósulását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. Az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg, s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt.
A gyermekkor legfontosabb tevékenysége a játék, amely segíti a gyermeket a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.
Helyi Szakmai Programunkban kiemelt feladatnak tekintjük:
Egészséges életmódra nevelést
Mozgásfejlesztést
Zenei nevelést
A megismerési folyamatok – érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás - fejlődésének érdekében a gyermekek részére életkoruk, egyéni képességeik, pillanatnyi pszichikai és fizikai állapotuk, érdeklődési körük figyelembevételével kínálnak fel tevékenységi formákat a kisgyermeknevelők.
A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés – gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat – és / vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és / vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, illetve tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.
Mondóka, ének
A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez.
Vers, mese
A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv nézegetése bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejlődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.
Alkotó tevékenységek
Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.
Mozgás
Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek minél nagyobb mozgásteret biztosítsunk, valamint életkoruknak megfelelő mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Naponta kezdeményeznek a kisgyermeknevelők játékos tornát,a részvétel nem kötelező. Feladatunknak tekintjük a gyermekek mozgásigényének kielégítését és a mozgás megszerettetését, mellyel hozzájárulunk az egészséges életviteli szokások kialakításához.
Egyéb tevékenységek
Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldáshoz, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl.: viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése…stb.) Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát.
Ünnepeink, hagyományaink
Farsang (családi délután)
Húsvéti készülődés (alkotó tevékenység a szülőkkel)
Bölcsőde kóstolgató (nyílt nap a bölcsőde iránt érdeklődők részére)
Gyermeknap (családi délután)
Őszi hagyományok (alkotó tevékenység a szülőkkel)
Mikulás (családi délelőtt)